Zvonimir Mrkonjić

Prijevod na mađarski: Stjepan Blažetin (István Blazsetin)

Kako god razmjestili kamenje, razmeđujući njime zemlju ili ga naprosto razdvajajući od zemlje, ishod je uvijek gomila. Iz ljudskih prijepora i pojava ozračja, hrpe kamenja rastu ili se sliježu, skupljaju se, rasiplju, premještaju.

S vremenom, međutim, opaža se da nad vanjskim silama počinje prevladavati ono što ih oblikuje iznutra: velika im potamnjela lica mijenjaju izražaj prema nekoj prešućenoj riječi, pokazuju pukotine, ali nam se nikada ne otvaraju.

Bárhogy is rakod el a köveket, ha mezsgyét jelölsz velük, vagy csupán a földtől választod el őket, az eredmény mindig kőhalom lesz. Kétségeinkből és kisugárzásainkból kőhalmok emelkednek, rétegződnek, szétmállanak, változtatják helyüket.

Idővel láthatóvá válnak a külső erőket alakító belső mozgások: nagy, napbarnított arcukat egy-egy elhallgatott szó alakítja, látszanak a repedések, de sohasem nyílnak meg előttünk.